Amstrad

Amstrad CPC-464

 

Schneider (Amstrad) CPC-464 számítógép restaurálása.

Előzetesen néhány információ a számítógépről, a Wikipédia oldaláról…

„Az Amstrad CPC (teljes nevén Amstrad Colour Personal Computer) egy Zilog Z80 processzoros, 8 bites személyi számítógép. A gépet az Amstrad cég gyártotta és fejlesztette 1984-től 1992-ig. Paramétereivel a Commodore 64 vetélytársa kívánt lenni, kihasítva minél nagyobb piaci részesedést a ’80-as évek első felében igen jövedelmező 8 bites számítógéppiacból.

A sorozatnak összesen hat modellje volt: az 1984-től 1990-ig gyártott CPC 464, az 1985. május-szeptember között forgalmazott, 3 collos beépített floppy drive-ot tartalmazó, de még szintén 64 KiB-os CPC 664 és az 1985-től 1990-ig gyártott, 128 KiB-os CPC 6128. Valamint az 1990 szeptemberében bemutatott, továbbfejlesztett változatok, az Atari ST és Commodore Amiga gépekre emlékeztető külsejű, de adatmagnóval szerelt 464 Plus. Továbbá a 3 collos floppy drive-val szerelt testvére, a 6128 Plus, illetve az ezeken alapuló, de billentyűzet és meghajtó nélküli GX4000 játékkonzol.

A CPC 464 a magyar szemlélő számára külsőleg leginkább a Sinclair ZX Spectrum +2-re hasonlít (beépített magnetofonjával). E hasonlóság magyarázata, hogy az Amstrad 1986 áprilisában megvásárolta a Sinclair-cég számítógépgyártó részlegét és a ZX Spectrum +2 fejlesztésekor a CPC 464-es all-in-one koncepcióját vette alapul… „

A gép technikai paraméterei:

  • Fejlesztő Amstrad
  • Forgalomban 1984–1992
  • Processzor Zilog Z80A @ 4 MHz
  • Memória 64 vagy 128 KiB, 576 KiB-ig bővíthető
  • Operációs rendszer            
    • AMSDOS és Locomotive BASIC 1.0 vagy 1.1; CP/M 2.2 vagy 3.0
  • Kapcsolódás RS232 soros port
  • Bevitel billentyűzet, joystick
  • Adattárolás audiokazetta, 3-inches hajlékonylemez
  • Kijelző                        
    • külső monokróm v. színes monitor

 

A gép beszerzésének körülményei:

A számítógépet a Vaterán vásároltam, mindössze 7.000 Ft. –ért. Az ár alacsonyságát az okozta, hogy a géphez semmilyen tartozék nem állt rendelkezésre, illetve nem lehetett tudni az állapotáról semmi egyebet. A készülék a fotókról ítélve a korához képest elfogadható állapotban volt, így némi kockázatot vállalva megvásároltam.

A számítógépet egyedi tartozékokkal lehetne csak üzemeltetni, azonban ezek nem különlegesek. Valószínű, hogy ez is ok volt arra, hogy kevés volt az érdeklődő a gép iránt.

A gépnek egy külső tápegység biztosítja a tápellátást, és ugyanezen az eszközön keresztül köthető a gép a TV készülékre az UHF-36 –os csatornára. Ezeket az eszközöket MP1 és később MP2 –nek nevezték.

Mivel sem MP1 és sem MP2 nem tartozott a géphez, így ezekre alternatív megoldást kell majd használnom. A terv már megvolt a fejemben…

A gép viszonylag hamar megérkezett, és a várakozásnak megfelelő állapotban volt. Sajnos nem fotóztam le, csak az előző tulajdonos által készített fotó áll a rendelkezésemre. Kívülről poros, piszkos, kisebb karcolódások, de egyébként sértetlen, eltekintve valami trutyitól, amit belefolyattak a az egyik sarkán a gépnek. A billentyűk kissé megsárgultak, de hiánytalan és látszólag működő képesek voltak. A magyar ékezetes betűket valaki kissé rondán felragasztotta a billentyűkre.

Kezdődjék a show…

A gép felújítását azzal kezdtem, hogy a szemrevételezés után apró darabokra szedtem. A csavarok eltávolítása után eltávolítottam a gép hátulját, majd a billentyűzet és a kazettás egység szalagkábel csatlakozóit oldottam. Az eltávolított hátlapon a kazettás egység és az alaplap rajta marad. A rögzítő csavarok oldása után kiszereltem az alaplapot, majd a kazettás egységet. A szennyeződésektől eltekintve mindkettő jó állapotnak örvendett. Az alaplap poros volt, és látszott rajta valami ráfolyt trutyi. A szalagos egység hajtószíja kissé nyúlott, azonban még használható állapotban volt. A készülékház felső részéből kiszereltem a billentyűzetet, majd azt is szétbontottam. A billentyűzet hátulján lévő panelt eltávolítottam, majd kiemeltem a gumi membránokat. A billentyűket egyesével kipattintottam a keretből.

Jöhetett a tisztítás. Az alkatrészeket meleg mosószeres vízben alaposan átmostam szivaccsal és kefével. A makacsabb zsíros szennyeződéseket alkoholos tisztító spray segítségével távolítottam el. A billentyűzet alsó kerete kissé rozsdás volt, így a tisztítás után lerozsdamaróztam, majd lefestettem a sérüléseket. A műanyag részeket a mosás után áttörültem és napon megszárítottam. A gép alaplapját ecsettel portalanítottam, majd LR (PCC) táramkör tisztító spray –el alaposan átmostam, majd sűrített levegővel kifújtam.

Az első próbálkozás.

A tisztogatás után nagy várakozással voltam az első bekapcsolásra. Mint említettem, nem volt gyári tápegység a géphez, így ezt nekem kellett pótolni. Ez nem nagy feladat, 5V 2A tápfeszültséget igényel a gép, amit labortápról adtam az alaplapnak. Az alaplaphoz csak a kazettás egyéget csatlakoztattam, azt is csak azért, mert a ki-be kapcsolás azon áramköri lapon és szalagkábelen keresztül történik.

Mielőtt tápellátás alá helyeztem volna az alaplapot, alaposan megszemléltem, nem látni –e rajta valami sérülés. Mivel nem volt, így bekapcsoltam a tápot, áramkorláttal, és készülve a vész eseti gyors áramtalanításra, bekapcsoltam. A bekapcsolás jelző LED jelzett. Kézzel megtapogattam az IC-k tetejét, forrósodó IC-t kerestem, de hála Istennek nem találtam ilyet. Már kezdtem bizakodni, hogy talán még működni is fog… sajnos ez nem következett be, legalábbis olyan gyorsan, mint reméltem.

Kössük rá a monitorra!

Mivel Semelyik gyári táp nem állt rendelkezésre továbbra sem, így meg kellett oldanom más módon a kijelzést. Ez nem különösebben nehéz feladat, ha van egy EUROSCART szabvány bemenetű TV készülékünk. Mivel a műhelyemben az LCD TV-en van ilyen csatlakozó, adott volt a feladat. Egy régi EUROSCART kábelt átalakítottam, levágtam az egyik végét, ahol a megfelelő vezetékeket ideiglenesen ráforrasztottam az alaplap megfelelő pontjaira.

Miután elkészült a kábel, összekötöttem a TV –vel, és újra bekapcsoltam az alaplapot. Ekkor jött a csalódás… A gép nem egészen úgy működött, ahogy szerettem volna. Életjel volt, mert adott képet, egy fekete keretet, és egy szürke lapot a közepén… hát ez nem valami jó hír, gondoltam…

A bekapcsolás utáni hibás állapot.

Hogyan javítsunk számítógépet?

Szükséges eszközök:

  • kapcsolási rajz

  • Weller páka
  • alacsony olvadási pontú forrasztóón és folyasztószer
  • IC-k és IC foglalatok
  • multiméter
  • oszcilloszkóp
  1. Kapcsolási rajz: Viszonylag könnyen hozzáférhető, az Interneten (CPC Wiki) megtalálható.
  1. Weller páka: bármilyen szabályozható hőmérsékletű páka, kb 260 – 270 fokos max. forrasztási hőmérséklet.
  2. Az alacsony olvadási pontú (95fok) ónnal az alaplapba forrasztott IC-k az alaplap károsodása nélkül kiforrasztható. Folyasztószerrel és ezzel az ónnal átforrasztjuk az adott IC lábait, nem sajnálva az ónt, és így az IC könnyen kiemelhetővé válik a foglalatból. Az alacsony olvadási pontú ón keveredi az eredeti forrasztanyaggal, jelentősen lecsökkentve annak olvadási pontját. Így a visszadermedés lassabban történik meg, kevesebb melegítéssel kiemelhetővé válik az IC. Ez a legegyszerűbb módja a furatgalvános nyákból a soklábas alkatrészek eltávolítására. A forraszanyag innen szerezhető be. Vagy innen, csak ez drágább.
  3. IC-k és foglalatok. Na ez egy kényes pont, mivel a számítógép rendelkezik pár szinte pótolhatatlan IC-vel, pl. az ULA. A processzor viszonylag könnyen pótolható, azonban az ULA beszerezhetetlen. A memória IC-k is nagyon nehezen hozzáférhetőek. A többi logikai IC viszonylag könnyen pótolható, de a ROM sem probléma EPROM –al történő kiváltásával. A ROM tartalom hozzáférhető.
  4. Multiméternek bármilyen egyszerű műszer megteszi, ami feszültséget tud mérni, illetve van rajta zárlatkereső.
  5. Az oszcilloszkóp kényesebb kérdés, legalább egy 10MHz –es szkóp szükséges, habár az én 2MHz –es szkópommal is el lehet boldogulni.

Kezdődjék a javítás!

–          Mivel is kezdjük? A legelső, hogy újra vegyük alaposan szemügyre az áramköri lapot. Keressünk sérüléseket, karcokat, esetleg égés nyomokat. Ha van rá lehetőség, használjunk nagyítót, vagy akár mikroszkópot. Ellenőrizzük a forrasztásokat, ha valami gyanúsat találunk, azt jegyezzük meg. A hibásnak vélt forrasztásokat forrasszuk át, a karcokat vegyük szemügyre, vizsgáljuk meg, nem okozott –e vezetősáv szakadást. Esetemben az én alaplapom ilyen téren hibátlan volt, tehát folytatódott a hibakeresés.

–          Tápfeszültség mérések. Miután áttekintettük a kapcsolási rajzot, láthatjuk, hol, milyen tápfeszültséget kell mérnünk. Számítógép esetén elsősorban az IC-k tápellátását kell ellenőrizni. Tipikus tápfeszültséget a +/- 5V, illetve a +/- 12V. Természetesen ez számítógépenként változhat, így ezt típusonként kell vizsgálnunk. A CPC-464 –nek egyetlen tápfeszültsége a +5V. Végig mértem az összes IC-t, és nem találtam hibát. Tehát bonyolódik a helyzet.

–          Csatlakozások, foglalatok ellenőrzése. A számítógépek rendszerint több csatlakozóval illetve IC foglalattal rendelkezhetnek. Az idővel bekövetkezett korrodált csatlakozók és kontak hibák is okozhatnak működés képtelenséget. Ellenőrizzük, tisztítsuk meg a csatlakozókat. Az IC-ket óvatosan mozgassuk meg a foglalatokban, természetesen csak amelyikek abban vannak. Az én gépemben is volt pár, de a hiba továbbra is megmaradt.

–          Hibás integrált áramkör. Sajnos ez a legnehezebb hibafeltárás. Ha az előzőek mind rendben találtak, akkor nagy valószínűséggel valamelyik IC hibásodott meg. Az esetmben fennálló hibát több IC hibája is okozhatta. Na itt már kezdtem félni, hogy nehogy valamelyik speciális áramkör legyen a ludas, mert akkor harakiri.

Hibakeresés a gépemnél:

Miután a fentebb leírtakon túlvoltam, jöhetett a nehezebb rész. Kezdtem a legegyszerűbbel, kicseréltem a Z80 CPU –t. Volt belőle, foglalatban volt, így ez gyorsan ment, de a hiba megmaradt továbbra is. Foglalatban már csak az ULA volt, de mivel azt nem tudtam cserélni, az egyenlőre maradt a foglalatban. Elkezdődött a méricskélés. De mit, és hogyan? Itt a multiméter már kevés, ide szkóp kell! Mivel a gép valami képet adott, illetve a CPU csere sem oldotta meg a problémát, feltételeztem, hogy a CPU rendben működik, illetve hogy talán a ROM sem hibás, mert akkor semmi kép nem jelenne meg. Az, hogy volt valami kép, reményre adott okot, hogy sem a videó chip, és talán az ULA sem hibás. De akkor mi? A RAM? Lehet, de jellemzően a hibás RAM melegszik, és nálam ez nem állt fent. Ellenőrizzük, hogy van-e aktivitás az adat, illetve címvonalakon. Különböző négyszögjeleket keresünk a vonalakon, az egyes vonalakon hasonló jelalakokat kell mérnünk. A tartalma esetünkben most még nem volt jelentős. A méricskélést a CPU-n kezdtem, de úgy tűnt, itt minden rendben. Jöjjön az ULA!

Upsz! A mérésekkel hamar kiderült, hogy az ULA D1 adatportján a jelalak jelentősen eltér a többi adatvonalon mért jeltől. Na ez már gond. Megvan a hiba? Meg. Csak még azt nem tudtam, mi okozza. Nézzük a kapcsolási rajzot. Látható, hogy az ULA D0-1 adatvonalára két vonali buffer illetve a memóriabank csatlakozik. Sajnos itt még nem lehet tudni, hogy az ULA rendben van-e. Kezdtem a legegyszerűbbel, vonali buffer csere A 74LS244 IC kiforrasztása után kapott egy foglalatot, és egy másik IC-t, habár a teszter szerint (TOP2049) az IC jó, és jó is volt. A hiba megmaradt.

Ilyen a jelalak a jól működő adat vonalon.

És ilyen a hibás. Látszik, hogy “kihagy”.

https://nattila.hu/files/AmstradCPC464/kepek/IMG_20170510_153100.jpg

A következő az volt, hogy leemeltem az ULA 25 –ös lábát a D1 adatvonalról, ez a fólia egy helyén történő pici átvágással tettem meg. (Később összeforrasztottam.) Megmértem mi van a vonalon ez után, de így sem változott a jel alak, illetve a hiba is megmaradt. Itt már tudtam, hogy teljes bizonyossággal ez a probléma, csak még a forrását nem tudtam. Mi maradt? Hát a RAM.

A RAM esetében a CPC464 –nek 8db 64Kx1Bit –es (4164) RAM –ja van. Minden adatvonalra egy RAM csatlakozik, így hamar megtaláltam az IC119 –es RAM –ot. Kiforrasztottam az alaplapból, és jöhetett a csere. De mire? Sajnos ez a RAM típus is már nagyon nehezen beszerezhető, és nagyon drága. Azonban jó tudni, hogy a régi XT és AT gépekben használt memóriabővítőben 41256 –os IC-ket használtak, amit már jóval könnyebben be lehet szerezni. Nekem volt is ilyen kártyám, tele 41256-okkal. Na de hogy tegyük be a 4164 helyére? Egyszerűen! Teljesen kompatibilisek, csupán a 41256-nak 4x annyi a tárhelye. Ez némi pazarlás, mert csak 64K-t fogunk belőle használni, de most a cél szentesítette az eszközt.

Ő volt a bűnös!

https://nattila.hu/files/AmstradCPC464/kepek/IMG_20170510_153224.jpg

A kicserélt RAM a foglalatban.

https://nattila.hu/files/AmstradCPC464/kepek/IMG_20170510_153347.jpg

Újabb mérés a csere után. Tadám!!! Megjelent a normális jelalak az ULA D1 portján. Csatlakoztassuk a TV-re! És igen! Működik!

https://nattila.hu/files/AmstradCPC464/kepek/IMG_20170510_153354.jpg

Módosítások.

Egy ilyen régi számítógép restaurálás során elsődleges szempont kell legyen, hogy a gép az eredeti állapothoz a legközelebb legyen. Bármilyen módosítás a gépen inkább érték csökkentő, mint növelő. Legalábbis a véleményem szerint. Vallom, hogy az esetleges módosítások esetén arra kell törekedni, hogy az a legcsekélyebb módon változtasson a gép eredeti állapotán.

Felmerülhet a kérdés, hogy akkor miért kell módosítani, illetve mikor elkerülhetetlen az ilyen beavatkozás. Válaszként talán azt mondhatom, hogy akkor, ha az üzemszerű működés más módon nem állítható vissza. Gondolok arra, hogy az esetenként beszerezhetetlen alkatrészek, valamilyen kerülő megoldással kerülnek pótlása. Tipikus példa erre az eredeti ROM chippek EPROM -mal történő helyettesítése, vagy például a Commodore -ok esetében a PLA chippek EPROM -mal történő pótlása.

A CPC-464 esetén azonban nem ilyen jellegűek a módosítások. A gép működését nem befolyásolóak, így akár el is lehet hagyni őket, azonban a gép biztonságát, és a könnyebb használatot segítik elő.

A tápellátás védelme.

A számítógép tápellátását az MP1 vagy MP2 tápegység és TV modulátor biztosítja alap esetben. Esetemben nem állnak rendelkezésre ezek az eszközök, de ez nem probléma, mert a számítógép 5V 1A tápfeszültség és áram igényű, amit a hátsó tápcsatlakozón keresztül tudunk biztosítani.

Ezzel nincs is semmi probléma, csupán annyi, hogy a számítógépben egy ki-be kapcsolón keresztül közvetlenül kapcsolódik a tápcsatlakozó az integrált áramkörökre. Ez elég merész, mivel egy megfutó, vagy véletlenül nem helyes tápfeszültségű tápegység, vagy fordított bekötés esetén a gép teljes bizonyossággal elhalálozik. Ez alapozta meg az első módosítást. Féltem a gépet, így inkább rászántam magam a módosításra.

  1. Védjük meg a gépet a túlfeszültségtől. Ehhez szükséges egy olyan áramköri megoldás, ami túlfeszültség esetén megszakítja a tápellátást. Nem szerettem volna a gépbe bonyolult áramköröket építeni, mivel azért arra törekedtem, hogy a módosítás a lehető legkisebb legyen. A megoldásnak a következőket kellett megoldani:
  • tápáramkör megszakítása
  • túlfeszültség érzékelés

A tápáramkör megszakítására a legegyszerűbb megoldás az olvadó biztosíték. A biztosíték foglalatot az alaplapi fő tápáramköri ágba helyeztem bele, a következő módon. Az alaplapot kifúrtam a foglalatnak, majd átvágtam a tápvezeték fóliáját, így az áram csak a biztosítékon keresztül tud folyni.

Átvágás a tápvezetéken, beforrasztva a biztosíték foglalat.

A furatok a biztosíték foglalatnak.

A beépített biztosíték.

A túlfeszültség érzékelésre a következő megoldást találtam. A HDD -k tápáramköri védelmét két dióda látja el, az egyik az 5V a másik a 12V -os ágon. Egy régi kiszuperált HDD -ről leforrasztottam az 5V -os védődiódát, amit a CPC alaplapján a kapcsolt +5V és a GND közé beforrasztottam záróirányban. Ha a tápfeszültség jelentősebb mértékben meghaladja az 5V -ot,  akkor a dióda letörési feszültségét elérve az kinyit, rövidzárat alkotva, így a beépített biztosítékot a zárlati áram kiolvasztja.

HDD panel a védődiódákkal.

https://nattila.hu/files/AmstradCPC464/kepek/IMG_20170511_201104.jpg

A beforrasztott zéner dióda.

https://nattila.hu/files/AmstradCPC464/kepek/IMG_20170511_194404.jpg

  1. A második védelmi funkció a fordított polaritású tápfeszültség elleni védelem kialakítása volt. Ez nem más, mint két 1A -es 1N4007 -es dióda záróirányban történő bekötése a kapcsolt 5V és a GND közé. Amennyiben fordított polaritású táp kerülne a gép áramköreire, a diódákon keresztül az olvadó biztosíték kiolvad, így megvédi a gépet az elhalálozástól.

A beforrasztott 1A -es diódák.

Videó kimenet módosítása. 

A CPC-464 RGB videó kimenettel rendelkezik, amit az MP1 vagy MP2 külső tápegységben lévő UHF modulátor segítségével tudunk hagyományos televízióra kapcsolni. A korábban említett megoldással, egy videó kábel segítségével ugyan Euroscart bemenettel rendelkező TV -re rá tudjuk csatlakoztatni, ez sajnos nem minden TV készüléken áll rendelkezésre. Számos régi számítógépet alakítanak, “moddolnak” át olyan módon, hogy a TV modulátor bemenetét kivezetik valamilyen módon, és közvetlenül az innen nyert videó jellel csatlakoznak a TV -k kompozit videó bemenetére. Bizonyos esetekben a TV készülékeken is kialakítható az ilyen videó bemenet, amennyiben nem állna ez rendelkezésre. Régen tipikus ilyen volt a Junoszty kis TV -k átalakítása ilyen módon. Mivel a CPC-n nincs kompozit videó kimenet, így azt nekünk kell kialakítani, amennyiben szükséges számunkra. Az ilyen módon átalakított videó kimenetet már bármilyen UHF modulátorra is ráköthetjük, így akár videó bemenet nélküli TV-n is nézhetjük. Tulajdonképpen így az MP1 – MP2 funkcióit nyerhetjük vissza.

Az átalakításhoz szükséges egy áramkör, ami az RGB jelből S-videó illetve kompozit videó jelet állít elő PAL normával. Erre a célra számos integrált áramkör nyújt megoldást, én az AD725 -öt választottam.

Az Interneten számos kapcsolás megtalálható ezzel az IC -vel, azonban némelyik nem teljesen korrekt. Én is beleszaladtam pár hibába, amit sikeresen megoldottam, így a végső kapcsolási rajza a következő:

A kapcsoláshoz készült egy nyomtatott áramköri lap is, amelyet egyoldalas kivitelben készítettem el, laminálásos technológiával.

A normál PCB.

A tükrözött (lamináláshoz) PCB.

Pár fotó az elkészült nyomtatott áramköri lapról, és a beültetett kész panelról.

https://nattila.hu/files/AmstradCPC464/kepek/IMG_20170514_163438.jpg

Az elkészült áramkört a számítógép belsejébe építettem bele. Az alaplapon kialakítottam egy RCA csatlakozót, a készülékházat a megfelelő helyen kifúrtam és kivágtam a csatlakozónak. Magát az áramkört a számítógép alaplapjához rögzítettem, így az azzal együtt kiemelhető a gépből. A későbbi tesztek során kiderült, hogy nem ártana egy átkapcsoló, amivel kiválasztható lenne az eredeti videó kimenet, és a kompozit, ugyanis a kettő együtt nem működik. Mivel az átalakító be van forrasztva az alaplapi pontokhoz, az eredeti videó kimenet nem használható. Ezért egy átkapcsoló beépítése minden képpen szükséges lesz. Ez egyenlőre még nem valósult meg, de amint beépítésre kerül, pótolom a cikkben.

Addig is pár kép az átalkításról:

A csatlakozási pontok, ahová az átalakítót kell bekötni. Az “L” pont nem kerül bekötésre.

A beépített panel.

A hátlap a kompozit videó kimenettel.

https://nattila.hu/files/AmstradCPC464/kepek/IMG_20170514_185722.jpg

Program betöltése, a számítógép kipróbálása.

Az elkészült gépen szerettem volna valami programot is futtatni. Mivel nem volt kedvem programot írni, meg hát írtak is már előttem rá párat, gondoltam keresek valami programot, amit a kazettás egységen keresztül fogok betölteni. Az Interneten nagyon sok program (játék) található a géphez, .cdt fájlkiterjesztéssel.  Ezek a fájlok az eredeti adathordozókról lettek beolvasva. Pár program, amit hirtelen letöltöttem. Nem próbáltam ki mindet, szóval ha nem működnek, akkor bocsi, nem az én hibám.

Játékok:

A programokat több úton a gépbe tölthetjük, én a legegyszerűbb módját választottam. A -cdt fájlokból wav hangfájlt készítettem, amit egy okostelefonról egy MP3 -konverter kazetta segítségével, a beépített kazettás egységen keresztül töltöttem be. Ez jól bevált módszer a Z80 -as gépeknél, és itt is hibátlanul működött. A konvertáláshoz több program áll rendelkezésre, azonban sajnos a legtöbb csak XP -n fut, így szükség lehet egy régi XP -s géphez a művelethez. A későbbiekben szeretnék építeni egy Arduino TZX playert, amivel a konvertálás elkerülhető lesz.

Fontos tudnivaló, hogy a programokat NE a LOAD paranccsal töltsük be, hanem a RUN”nev” -el!

A konvertáló programokat itt tudod megtalálni.

Én a PlayTZX programot használtam.

A konvertáló kazetta. Régi gépeknél jól jön…

Már töltődik a játék. 🙂

Hurrá! Kedvenc játékom volt, habár nem ezen, hanem Enterprise -on.

És egy videó a tesztről…

Hagyj üzenetet