Mickey-80

Mickey-80


Bevezetés

A Homelab projektben leírt történeti áttekintő bizonyos részeit itt is újból leírhatnám, hiszen ebben a projektemben ismét egy olyan számítógépről fog szó esni, ami szintén a 80-as évek elején készült. Ez a számítógép a Mickey-80 névre keresztelt, a Sárisápi “Új Élet” MgTsz -ben készült 8 bites számítógép. A gép készítésének ideje 1982-83 -ra tehető. Sajnos erről a típusról rendkívül kevés és hiányos dokumentáció marad fent, annak ellenére, hogy ezt a gépet már termelésben állították elő. Talán pont ezért, hiszen nem kifejezetten amatőrök által előállított géptípusról beszélünk. A gép története is hiányos, több ponton csupán feltételezésekre alapul. Amit biztosan lehet tudni, hogy viszonylag kis darabszámban állították elő, egyes példányai a akkori Magyar Honvédség -hez kerültek. Mivel a gépet ugyanott állították elő, ahol később a PRIMO is elkészült, sokak annak elődjének is tekintik ezt a gépet. Nos, ez a feltevés véleményem szerint csupán annyiban helytálló, hogy ugyanott készült, azonban a gép felépítése, és áramköri megoldásai merőben eltérőek és semmi hasonlóságot nem mutatnak a PRIMO -val. A számítógép felépítése, és a gépben használt ROM alapján inkább tekinthető a HOMELAB család egy részének. Feltevések vannak arról is, hogy a gép nem más, mint a HOMELAB-1, viszont ezt semmi hiteles információ nem támasztja alá. A projektem egy véletlennek köszönhető, mivel alapvetően nem terveztem ilyen gép építését. Az ok, amiért ez a projekt mégis létrejött, nagyon egyszerű. Megkerestek azzal a problémával, hogy PROM -ot kellene égetni. Igen, ebben a gépben is PROM végzi a memória engedélyezését. Ennek a megkeresésnek köszönhetően betekintést nyertem egy több éve húzódó próbálkozásba, miszerint reprodukálni szeretnék páran ezt a géptípust. A beszélgetéseknek és a géptípus lelkes rajongóinak megismerése után, kaptam egy nyáklemezt a géphez, és természetesen sok-sok segítséget is. Mivel rendelkezésre állt egy alaplapi nyáklemez, adott volt, hogy megpróbáljam feléleszteni ezt a gépet. A következőkben erről az építésről olvashattok ezen az oldalon.

A gép felépítése

A számítógép viszonylag egyszerű felépítésű, és tükrözi a kor tipikus anyagait, és alkatrészeit. A gép burkolata festett, hajlított alumínium lemez. A gép két darab nyomtatott áramköri lemezt tartalmaz, az egyik maga a gép alaplapja. Erre az alaplapra van a gép összes áramköre felépítve, kivéve a tápegységet. A gép billentyűzetét tartalmazza a másik nyák, ami gyakorlatilag a billenytűzet mátrix, és a TKI gyártmányú RAFI licenszű nyomógombok. A gép tápegysége külön dobozban kapott helyet, ami a gép számára biztosítja az 5V egyenfeszültséget.

Az alaplap

A gép építését az alaplap összeszerelésével kezdtem. Sajnos nagyon szegényes dokumentáció állt rendelkezésemre, többek között komplett kapcsolási rajz sem volt elérhető. A nyomtatott áramköri lapra szitázott alkatrész típusokra, és értékekre, illetve pár eredeti gép fotóját felhasználva kellett az alkatrészeket beazonosítanom. Továbbá probléma volt az is, hogy az alaplap is egy “átrajzolt” áramkört tartalmazott, és várható volt, hogy előfordulhatnak hibák a rajzolatban.

Az üres áramköri lap:

A beültetést a passzív alkatrészekkel kezdtem, majd az integrált áramkörök foglalatait ültettem be. Alapvetően az építés nem okozott egyéb gondot, csupán pár helyen volt kérdéses az adott alkatrész értéke.

Az összeépítés után következett az integrált áramkörök behelyezése, és a szükséges Epromok beégetése, illetve a memória engedélyező jeleket előállító PROM beégetése. Az Epromok tartalma rendelkezésre állt, ami magából a rendszer programot jelenti, és a karakter generátor tartalmát. Itt arra kellett figyelnem, hogy milyen Eprom IC áll rendelkezésemre. Eredetileg 4db 2KB -os 2716 eprom, és 1db szintén 2KB -os 2716 karaktergenerátor tartalmazza a kódot. Nekem ilyen IC-k nem álltak rendelkezésre, ezért 2732 -ket használtam. Az alaplap felépítése és a tokozás ezt megengedi, csupán a beégetendő kódot kell megfelelően összefűzni. A későbbiekben ez annyi módosítást igényelt, hogy a memória IC foglalatoknál a használ IC típusnak megfelelően kell az átkötéseket beforrasztani. A karakter generátor esetében arra kellett odafigyelni, hogy a 2732 alsó vagy felső memóriarészébe égetem a 2KB tartalmat, mivel az IC A11 -es lába +5V -os tápfeszültségen van. Ezért a tartalmat a felső 2KB -ba kell írni, vagy az A11 -es lábnál a nyáklemez huzalozását átvágni, és a GND-re kötni az A11 lábat.

A nagyobb problémát a PROM beégetése okozta. Alapvetően nem az égetés művelete és kivitelezése okozott gondot, hanem a beégetendő tartalom. Sajnos ez esetben is a dokumentáció hiánya, és a meglévő dokumentáció és tartalom egy két pontban lévő ellentmondása okozott fejtörést. Szerencsére az áramkör, a meglévő kérdéses tartalom tanulmányozása során arra a végeredményre jutottam, hogy a PROM tartalom felépítése és a memóriacímzés nagyban megegyezik a Homelab -nál használtakkal. A címterület ez esetben is 2KB -os részekre van osztva. Az első 16KB a ROM tartalomnak van fenntartva, a következő 16KB a RAM, míg a felső 4KB a billentyűzet és a képernyő címzésére. Ennek megfelelően már nem okozott gondot előállítanom és beégetnem a megfelelő tartalmat. Erről a műveletről, a cikk végén lévő videóban is láthattok részletet.

Az epromok és a Prom tartalma:

A beégetés után a ROM-ok is bekerültek a helyükre és következhetett az élesztés.

Az élesztés

Az alaplap élesztése sajnos nem volt egyszerű feladat. Hiába a gondos építés, az alul dokumentáltság ez esetben is problémát okozott. A gépe első indítását labortápegységről végeztem. A gép normális áramfelvételt produkált, azonban gyakorlatilag halott volt. A videó szinkronjel ugyan megvolt, azonban az adat és címvonalak süketek voltak. A kálvária itt kezdődött, aminek több pontja is volt. Az első problémára viszonylag hamar sikerült megoldást találni. Az Eprom -ok jumperelése az általam használt dokumentációban hibásan volt jelölve, így bizonyos címvonalak nem megfelelő helyre voltak vezetékelve. Miután ezt a hibát felfedeztem, kijavítottam, a gép részlegesen életre kelt, legalább is az adat és címvonalak mutattak életjelet. Sajnos kép még ez után sem volt, és látszólag a videó címzés sem működött. A videó áramkör gyakorlatilag halott volt, semmi nemű adatmozgás nem volt tetten érhető. Hosszadalmas hibakeresés következett, s mivel nem állt rendelkezésre kapcsolási rajz, csak részlegesen, ez nem volt egyszerű feladat. Itt kaptam ugyan némi segítséget két hozzám hasonló építőtől, amit utólag is köszönök nekik, azonban még így is kezdett a kudarc felé tolódni az építés. Szerencsére sikerült megtalálni a hiba okát, ami nem más volt, mint egy logikai számláló IC bizonyos lábainak GND -re való kötésének hiánya. Sajnos lemaradt egy rövid fóliarész a nyák -ról, és ez okozta a hibát. Miután ez a hiba elhárításra került, a gép feléledt, és működő képessé vált. Azonban még egy utolsó hiba várt rám, nevezetesen a gép nem látott csak 6KB memóriát. Egy viszonylag rövid hibakeresés után kiderült, hogy az egyik memória IC egyik címlábához menő fólia szintén hiányzik. Miután ezt pótoltam, a gép már hibátlanul működött.

Volt még pár probléma, amit részletesen már nem fejtenék ki. Bizonyos logikai IC-k típusai közötti eltérés miatt lehetséges képstabilitási probléma, amit az IC-k cserélgetésével tudunk orvosolni.

Gépház és billenytűzet

Az eredeti gépház alumínium lemezből készült, azonban ennek a beszerzése számomra nehézséget okozott, így maradtam a már megszokott 3D nyomtatásos megoldásnál. A gépházat két részből nyomtattam ki, az eredeti gépház méretei és formája alapján. A billentyűzetet házi megoldással, a Homelab gépeimnél is bevált billenytűzet mintájára készítettem. A méreteknél és a formáknál itt is próbáltam figyelni az eredeti kinézetre. Az egyoldalas nyomtatott áramköri lapra kerültek a mikrokapcsolók, majd egy távtartó, és a maszk. A gépház tervezésénél elkövettem egy kis hibát, ami az összeszerelés közben derült ki, de erről ott olvashattok.

Összeszerelés

Az összeszerelés előtt volt még egy áramköri rész, amit át szerettem volna dolgozni. Ez nem más, mint a készülék tápellátása. Eredetileg a gépet stabil 5V egyenfeszültségről kellett üzemeltetni, amit a külső tápegység biztosította. Mivel a gép alaplapján volt elég hely, kialakítottam egy belső 5V-os tápegységet. A bementi oldalán biztosítékkal és egyenirányítóval ellátva. Így a gépet széles tartományban, ~7-21V  AC/DC tápfeszültségről üzemeltethető a számítógép. Ez után az alaplapot beszereltem a gépházba, majd kiderült a gépház tervezési hibám. Sajnos pár mm-el alacsonyabb lett a gépház a kelleténél, így a billenytűzet beleért az alaplapon lévő alsó sor IC-re. Mivel az IC-kel foglalatba tettem, azok magasabban voltak, mint azt a tervezéskor számoltam. Sajnos ezen okból az alaplap alsó sor logikai IC foglalatait ki kellett forrasztanom, és az IC-ket direktbe az alaplapba forrasztottam. Így már nem volt akadálya az összeszerelésnek. A gépházba hátul beépítettem a megfelelő csatlakozókat, egy reset gombot, és elkészítettem a feliratokat is. ez után már nem volt más hátra, mint a gép tesztelése, amit a lenti videóban meg is nézhettek.



Hagyj üzenetet